A napi megszokott étkezések, még ha kiadósak is, nem biztos, hogy az összes szükséges tápanyagot biztosítják. Az öregséggel romlik a fog:Szinte minden embernek hiányos vagy szuvas a fogazata. A legtöbben természetesnek tartják, hogy az évek múlásával együtt jár a fogak ritkulása, pedig a fogápolás és a fogászat mai lehetőségei között optimális esetben a fogak az élet végéig kitarthatnának. Az esti evés tönkreteszi az alakot -- Ha ez igaz lenne, akkor a Földközi-tenger térségének összes lakója túlsúlyos lenne. Az állítás a következőképpen helyes: a túl sok evés tesz kövérré -- este is. Aki azonban kalóriaszámláját munkaidő után sem terheli meg, annak nincs félnivalója. Az mindenesetre igaz, hogy este nagyobb a veszélye annak, hogy többet együnk, pl. a tévé előtt, így a kontroll nélküli chips-orgiák csak kivételt képezhetnek. Ám éhesen lefeküdni sem jó. A rostok feleslegesek -- Élelmiszereink emészthetetlen részei nem tartoznak a tápanyagok közé. Régebben ezért terjedhetett el az a tévhit, hogy teljességgel haszontalanok lennének. Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét: a rostanyagok gondoskodnak a jó emésztésről, megtöltik a gyomrot, és részük van a karcsúság elérésében, ill. megtartásában. Azáltal, hogy hozzájárulnak az egészséges bélflóra kialakulásához és gondoskodnak a méreganyagok elszállításáról, jó néhány betegséggel szemben védelmet nyújtanak.A spenót a legjobb vasforrás -- Ennek az ősrégi mesének az eredete abban rejlik, hogy egy hivatalos tápanyagtáblázatban a tizedesvessző véletlenül elcsúszott, s így a spenót vastartalma a csillagos egekbe szökkent! Bár a 100 grammonkénti 3--4 mg még mindig jelentős mennyiség, de emellett azt is tudnunk kell, hogy a spenót sok oxálsavat tartalmaz, ami éppenséggel zavarja a vas felszívódását. Fő a mérsékletesség! -- Fitten csupán ananász segítségével? Karcsún spárgával? Egészségesen cukor nélkül? Felejtse el! Az egyes élelmiszerek, ill. a róluk való lemondás nem hoz csodákat. Aki valóban jól szeretné érezni magát, annak kiegyensúlyozottan, sokoldalúan kell táplálkoznia. Mindent szabad, ami ízlik -- éppen csak a megfelelő mércét kell megtalálni. Minden kalória egyforma -- Ez az állítás bizony téves! Egyáltalán nem mindegy, hogy 1000 kalória debrecenit eszünk-e, vagy 1000 kalória gyümölcsöt, zöldséget. Szervez- etünknek ugyanis szüksége van bizonyos vitális anyagokra. A zsírkalóriát pedig sokkal könnyebb zsírpárnákká átalakítani, mint a szénhidrátot és a fehérjét. A méz telis-tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal -- Bizony, hatalmas mennyiségű mézet kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy jelentős mennyiségű vitamint, ill. ásványi anyagot juttassunk a szervezetünkbe. Ami viszont igaz, hogy a méz legnagyobb részben -- 75%-ban -- cukorból áll, ezért ugyanolyan takarékosan bánjunk vele, mint a háztartási cukorral! Miután a méz természetes eredetű, feldolgozottsága jóval kisebb, mint a cukoré, még mindig jó édesség-alternatívaként szolgálhat. Csak a szénhidrátokra kell figyelni : A korszerű táplálkozásban az ételek energiatartalmát is figyelni kell! Elsősorban egyénre szabott energiatartalmú diéta szükséges, amelyet az életmód, a testsúly, a testmagasság és a fizikai igénybevétel határoz meg. Az élelmiszerallergia egyre gyakoribb. Nem elég a zsiradékokat elhagyni a fogyáshoz. Ez a megközelítése a fogyókúrának, amely a 80-as években igen népszerű volt, egyszerűen nem működik. Az a tény, hogy egy élelmiszer zsírszegény vagy zsírmentes, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne magas az energiatartalma a benne lévő cukroktól, szénhidráttól. A túlsúlyosság nem csak túlzott evés következménye lehet. A testsúly elsősorban az étkezés és a fizikai aktivitás közötti egyensúlyt tükrözi. Minden évben megközelítőleg egy tonna ételt és italt fogyasztunk, ez rejti az ún. "energiakészletünket". Ha több energiát viszünk be, mint amennyit a fizikai aktivitásunk és a szervezet működése által elhasználunk, a többlet zsír formájában rakodik le - ez a szervezet energiatartaléka. Amikor kevesebbet eszünk, vagy többet mozgunk, a szervezet a zsírtartalékot használja. A fizikai aktivitásunkhoz hozzáadódó más genetikai, életviteli és egészségi tényezők is szerepet játszanak az elhízás, a kövérség kialakulásában. A koleszterinnek kizárólag káros hatása van. A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális mennyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) - kifejezetten szükségünk van. A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Sokan hiszik, hogy a zsírok testünk ellenségei, és hogy táplálkozásunk máris egészségesebbé válik, ha lecsökkentjük zsírfogyasztásunkat. Pedig szervezetünknek éppolyan nagy szüksége van zsírokra, mint bármilyen más tápanyagra: ideális esetben napi kalóriabevitelünk 20-25 százaléka zsírokból származik. Hiszen, csak hogy a leginkább ismert tényt említsük: a vitaminok egy része (A-, D-, E-, K-vitamin) zsírban oldódik. Ne együnk este 6 után: Ez csak részben tévhit. Az étkezések helyes időpontjának és mennyiségének kiválasztásánál elsősorban szervezetünk energiaigényét kell szem előtt tartanunk. Éjszaka testünk is pihen, így nem igazán van szüksége többletenergiákra, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen üres hassal kell az ágyba mennünk. |