Vitaminok

Vitaminoknak nevezzük azokat a kis molekulájú szerves anyagokat, amelyekre szervezetünk egészséges anyagcseréjéhez és szaporodó-képességéhez feltétlenül szüksége van. A D-vitamin kivételével ezeket a szervezet maga nem tudja előállítani, táplálék útján jutnak be a szervezetbe.

A-vitaminban gazdag a halak májolaja, de sok A-vitamin van a vajban, a tojássárgájában, a tejszínben. Hiánya látászavart, bőrelváltozást okoz. Az A- vitamin készítmények vénykötelesek.

A D-vitamin nem önálló vitamin, hanem egy bonyolult hormonrendszer része, melynek kialakulása a bőrben kezdődik. D3-vitamin tartalmú a tej, a tejszín, a csukamájolaj. A D2 (ergocalciferol) növényi eredetű gombákban, élesztőkben képződik. 

Az E-vitamin a legfontosabb zsírban oldódó antioxidáns, az E-vitamint a C-vitamin regenerálja, amely maga is hatékony antioxidáns. Emberben megőrzi a sejthártya épségét, ez a hatása a szelénéhez hasonló, s ezáltal talán az öregedési folyamatokban is szerepe lehet. Jelenleg emberben E-vitamin hiánya okozta betegséget azonban nem ismerünk. Túladagolása hasmenést, hányást, puffadást okoz. 

A B1-vitamin (tiamin) a gabonamagvak héjában, élesztőben, mogyoróban található, hiánya idegszöveti és szívműködési zavart okozhat. Sok esetben - mivel az agy használja - rémálmokat okozhat. Túlzott szellemi munkánál is javasolt a szedése.

B2-vitamin (riboflavin) hiánya szájnyálkahártya-elváltozásokat okozhat. Megtalálható gabonamagvakban, zöldségfélékben, sajtban, tojásban, élesztőben. A vastagbél baktériumai is termelnek riboflavint. Izolált hiánya ritkán alakul ki.

A nikotinsav, (a szervezetben hatékony formája a nikotinsav-amid) a sejt energianyerő folyamatainak lényeges közreműködője. Rendelkezik értágító, gyomorbéltraktust károsító mellékhatással is. Ezért érszűkület kezelésére is alkalmazták. Megtalálható húsfélékben, zöldségben bőven. Hiánya a pellagra nevű betegség.

A B5-vitamin (pantoténsav) vegyes táplálkozás esetén elegendő mennyiségben jut a szervezetbe. Hiánya okozta betegség nem ismert. Az acetilkolin-szintézisben játszott szerepe műtét utáni állapotban a bélműködés serkentését eredményezheti. Miután a pantoténsav szintén az energianyerő folyamatok része, az anyagcsere számos fázisában fontos szerepet játszik. Használjuk különféle gyógyszerformákban, bőr- és hajkezelésre, égés és felfekvés kezelésére is.

A B6-vitamin (piridoxin) hiánya bőrtüneteket, nyelv- és szájnyálkahártya-gyulladást, ideggyulladást, a görcsküszöb csökkenését, esetleg vérszegénység kialakulását eredményezheti. Hiányállapot esetén általában nem csak a B6-, hanem az összes B-vitaminhiánnyal együtt jelentkezik, krónikus alkoholisták 30 %-ában biztosan kimutatható a hiánya. Megtalálható húsfélékben, májban, szójababban, gabonafélékben, zöldségfélékben. A főzés jelentősen csökkenti a B6-vitamintartalmat. Egyesek hányáscsillapításra is használják, de ilyen irányú hatékonysága nem egyértelmű. Várandós anyáknál nő a B6-vitaminigény, amely hányingert okozhat, ezen esetekben adása indokolt. Túladagolása esetén érzészavar léphet fel.

Biotin (B7-vitamin) a hús, a tojássárgája bőségesen tartalmaz biotint, hiányállapot csak speciális esetekben jöhet létre, pl. mesterséges táplálás esetén. Ennek tünetei bőrgyulladás, kopaszodás, mivel a szénhidrát- és zsíranyagcsere katalizátora.

A B12 vitamin a táplálékkal kerül a szervezetbe, minden állati eredetű étel tartalmazza. A vérképzés egyik lépcsőjének fontos szereplője, hiánya vészes vérszegénységet okoz. A betegség akkor alakul ki, ha a B12 vitamin nem szívódik fel a gyomorból. Ennek oka egy fehérje, az ún. intrinsic faktor hiánya, mely legtöbbször a gyomor autoimmun eredetű gyulladásának következménye. A vényköteles B12 injekció adásával rendezhető a vérkép.

Kolin, inozitol: a B-vitamincsalád tagjának tartották régebben, de ez ma nem egyértelmű. Csak kolin- vagy inozitolhiányra visszavezethető tünetcsoportot kimutatni nem sikerült. A kolin a táplálékban főleg lecitin formájában található (tojássárgája, állati és növényi zsírok), az inozitol főleg gyümölcsökben és gabonafélékben található. Vitaminkombinációk részei, májvédő anyagnak tartják, de ez is további vizsgálatok tárgya.

A C-vitamin főleg a szervezet sejtközötti folyadékában fejti ki hatását. Számos szabad gyököt köt meg hatékonyan. A C-vitamin az emberi spermium DNS-ét is védelmezi. A béta-karotin szintén hatásos antioxidáns, jelenleg folynak kísérletek rákmegelőző hatásának igazolására. Hiánya a skorbutnak nevezett betegséget okozza, amelyet fogínyvérzés, bőr alatti apró bevérzések, kóros csont- és fogképződés jellemez, lassul a sebgyógyulás, az ízületek megduzzadhatnak, az izmok fájdalmassá válnak, vérszegénység alakul ki. A skorbutos beteg mindezek után könnyen válik bármely fertőzés áldozatává.

A C-vitamin gyümölcsökben, zöld növényekben található, főzéskor és lúgok hatására elbomlik. A téli és a tavaszi hónapokban kevés a táplálék aszkorbinsav-tartalma és valószínűleg ezért csökken ilyenkor a szervezet ellenállóképessége. A feleslegesen bevitt mennyiség a vizelettel távozik. Valódi skorbut-betegség fennállása esetén szükséges napi 1000 mg-os dózis. C-vitamin-túladagolás a megnőtt oxalát-ürítés miatt vesekőképződést okozhat, továbbá gyomor- bél irritációt, hasmenést idézhet elő.
Az oxalátok között a Calcium-oxalát a szervezet különböző helyeiről szedi ki a calciumot. (Csontok, fogak) A c-vitamint önmagában ezért nem jó szedni. Javasolt a vitamin csomag, amely kálciumot is tartalmaz, vagy a csomag mellé Calcium-magnézium tablettát, vagy port szedni.

További tudnivalók

A legtöbb vitamin a táplálékkal jut a szervezetbe, mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint és a B vitaminok közül a biotint képes az ember más forrásból előállítani. A vitaminok nem energiaforrások mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és egyéb életfontosságú folyamatokban résztvevő enzimek számára.

A zsírban oldódó és az oxidációt gátló E-vitaminból – vegyes táplálkozáskor – nem szenved hiányt a szervezet, ellenben zsírfelszívódási zavar esetén ez a vitamin a kelleténél kisebb adagban hasznosul a testben, s ennek nemcsak a szaporodási rendszer, hanem az idegrendszer is kárát látja.